Zygmuntówi szélmalom (1918) ★A holland típusú fa szélmalmot 1918-ban Ludwik Pastuszak mester építette egy zygmuntówi gazdának. Ez volt az első műemlék, amelyet a múzeumba telepítettek (1976), és az első, amelyet megnyitottak a látogatók előtt (1979). Csak a malom sapkája forog a vitorlákkal, ezt állították a szél irányába. Itt lisztet őröltek, 1939-től pedig darát is. A malom előtt áll a bronz makettje, belül pedig a szerkezet kicsinyített mása, amelyet tapintással is megismerhetsz.
Urzędówi porta (1784) ★Az 1784-es parasztház, amelynek fő mennyezetgerendájába bevésték az évszámot, a tehetős Gozdalski családé volt, akik a földművelés mellett fazekassággal is foglalkoztak. A belső terek a 20. század elejét mutatják: a nagy szobában padló és karikás tűzhely van, a kis szobában agyagpadló és nyílt tűzhely. A ház mellett egy kis zárt udvar zárul tyúkóllal és disznóólakkal, a porta másik végén pedig egy nagy zárt udvar áll csűrrel és tehénistállóval.
Bogucini olajütő ★Itt magvakból sajtoltak olajat, főleg adventben és nagyböjtben, mert a tulajdonosoknak ez a gazdaság melletti mellékfoglalkozás volt. A magot darálóban őrölték, bádogüstben pörkölték a tűzhely fölött, majd egy két, körülbelül 6 méter hosszú rönkből álló présben sajtolták. Az épület 1977-es másolat, de a berendezés egy valódi olajütőből származik. A prés mellett áll az 1:5 arányú makettje, amelyet tapintással is megismerhetsz.
Wilkówi tűzoltószertár (1915 körül) ★A wilkówi Önkéntes Tűzoltó Egyesület téglából épült szertára két nagy kapuval a kocsik számára és hullámos oromzatokkal. A helyi tűzoltóságot 1888-ban alapították, a szertár 1915 körül épült; ez volt a Puławyi járás egyik legrégebbi tűzoltósága. A kiállítás 2022-ben nyílt meg: bent régi tűzoltó felszerelés áll, amely tetszeni fog a kis tűzoltórajongóknak.
Zemborzycei vendéglő ★Egy 1933-ban épült zemborzycei ház másolata, három kis tetővel fedett verandával és díszes korláttal a nałęczówi nyaralók stílusában. A két első teremben Władysława Walczyńska és Antoni Wójcik 1937-es vendéglőjét rendezték be, ahol nyáron ünnepnapokon házi fagylaltot árultak. A többi szobában gyarmatáru- és rövidárubolt, valamint fogorvosi rendelő található.
A siedliszczei Jaworski és Libhaber család házai ★Két szomszédos siedliszczei család, a katolikus Jaworskiak és a zsidó Libhaberek újjáépített téglaházai. Macskaköves utcácskák sarkán állnak, és egyikük manzárdtetős. Bent posta, borbélyműhely, vasbolt, dohányárut kínáló trafik, zsidó konyha, valamint a Jaworskiak sörözője és hentesüzlete vár téged a 20. század 30-as éveinek végéről.
Głuski városháza ★A hullámos oromzatú, piros cserepes, fa erkélyes fehér városháza a głuski barokk városházát idézi; Głusk ma Lublin városrésze, 1870-1954 között pedig Zemborzyce község székhelye volt. A múzeum 2010-2013 között építette fel, a mezőváros építésének első szakaszában. Termében találkozókat és koncerteket tartanak, a -1. szinten pedig mozgáskorlátozottak számára akadálymentesített mosdó található, a lépcső mellett lifttel.
Wąwolnicai ház ★Egy wąwolnicai épület alapján újjáépített faház; az eredetit valószínűleg a 19. század közepén emelték, a 20. század 30-as éveiben pedig Michał Żydek asztalos műhelye is benne volt. A múzeum itt egy kisváros polgármesterének tehetős lakását rendezte be 1939-ből: a földszinten konyha, ebédlő, szalon és hálószoba, a tetőtérben gyerekszoba és vendégszoba. Az ihletet Jan Minor, Tomaszów Lubelski polgármesterének sorsa adta.
Matczyni templom (1686 körül) ★A zsindellyel fedett vörösfenyő templomot 1686 körül Karol Tarło alapította; ez a múzeum legrégebbi épülete és Lublin vidékének legrégebbi fennmaradt fa plébániatemploma. A múzeumi mezőváros piacterének sarkán áll, a Czechówka völgye fölött. 2002-ben felszentelték, és alkalmanként szentmisét tartanak benne. Belsejében barokk berendezés és a sekrestye fölötti kegyúri páholy látható, a háttérben pedig pozitív orgona zenéje szól.
Tarnoszyni görögkatolikus templom (1759) ★Háromkupolás görögkatolikus fatemplom, amelyet 1759-ben Uhrynówban építettek, a 20. század elején Tarnoszynba, 1997-ben pedig a múzeumba telepítettek át. A lengyel skanzenekbe átszállított keleti rítusú templomok közül egyedül ez kapta vissza istentiszteleti funkcióját: a lublini görögkatolikus egyházközséget szolgálja. Bent megláthatod az ikonosztázt, vagyis az oltárt elválasztó ikonfalat, a lejátszott kórusének-felvételek pedig hangulatot teremtenek.
Brus Stary-i cselédház (19. század második fele) ★A zsindelyes fa cselédházat a 19. század második felében építették a kúria bérmunkásainak. Négy család lakott benne: mindegyiknek volt egy szobája és egy kamrája, két-két család pedig közös pitvaron osztozott. Amikor 1980-ban a múzeumba került, Lublin vidékének egyik utolsó fa cselédháza volt. Felújítás után találkozóknak és fogadásoknak ad otthont, nem rendszeres látogatásnak.
Żyrzyni kúria (18. század közepe) ★A kúriaszektor központi épülete: vakolt fa kúria a 18. század közepéről, magas, zsindellyel fedett manzárdtetővel, kerek tetőablakokkal és három oldalán oszlopos tornácokkal. Tizenkét szobájában egy közepesen tehetős földbirtokos család otthonát rendezték be 1939 augusztusának állapotában, a falakon vadásztrófeákkal. A kúria előtt díszkert, mögötte pedig park terül el a Czechówka völgye fölött.
Huta Dzierążyńska-i kúria (19. század második fele) ★Vakolt fa kúria oszlopos tornáccal és zsindelytetővel. A 19. század második felében építették a Huta Dzierążyńska-i majorságban a dzierążniai birtok intézőjének lakásául, ez volt az úgynevezett intézőlak. A nyolc helyiség szimmetrikus elrendezése a közepesen tehetős nemesség lakhelyeire jellemző. A magtárakkal és a cselédházzal együtt alkotja a majorsági együttest, ma pedig a múzeum Oktatási és Promóciós Osztálya működik benne.
Niemcei porta (1890)1890-es faház zsúptetővel, amelynek udvar felőli meghosszabbítása alá fehér kőből épült pincét rejtettek. A kenyérsütő kemence a pitvarból nyíló kamrában áll, másképp, mint a múzeum többi parasztházában. A tehénistálló, a lóistálló, a magtár és a csűr L betűt formáz egy közös zsúptető alatt. Ebben a házban a múzeum foglalkozásokat tart a régi falusi gyerekek játékairól.
Żukówi portaKrzczonów környéki porta, amely a 19. század második felétől jellemző a Lublini-hátságra. A valószínűleg a 18. század végén épült ház szobájában szalmából és selyempapírból készült ünnepi díszek és hangszerek vannak: harmonika, hegedű és dob. Mellette csűr, kőpincére épült magtár, mészkő tehénistálló, tyúkól és kutyaól áll.
Motyczi haranglábMagas, deszkával burkolt fa harangláb, felső részén árkádos nyílásokkal és bádogtetővel. A matczyni templom mellett áll, és a mezőváros egyházi együtteséhez tartozik a żeszczynkai paplakkal, a wrzelowieci magtárral és a temetői kőtárral együtt. Jól látható a múzeumi mezőváros piacteréről, közvetlenül a kút mögött.
Wrzelowieci magtárA plébániainak nevezett wrzelowieci fa magtár a mezőváros egyházi együtteséhez tartozik a matczyni templommal, a motyczi haranglábbal, a żeszczynkai paplakkal és a temetői kőtárral együtt. Zsúptetős, faragott oszlopokon nyugvó tornáca van, amely alatt jól láthatók a vastag, sötét gerendákból rótt falak. Közvetlenül a paplak mellett áll.
Lubycza Kniazie-i harangláb (18. század második fele)A 18. század második feléből származó fa harangláb Kniaziéban állt, a Szent Paraszkéva görögkatolikus templom mellett. Kétszintes, kő alapzatú, az emeleten kis árkádokkal és nyolc tetősíkú tetővel. A tarnoszyni templommal, a templom melletti temetővel és a słobodai kápolnával együtt alkotja a görögkatolikus együttest. Három harang lóg benne, amelyeket napjainkban öntöttek a przemyśli Felczyński harangöntödében.
Gozd Lipiński-i parasztház (19. század második fele)Kis parasztház a 19. század második feléből, amelyet a szegény ukrán Łaszczyha család épített; 1925-től egészen 1980-ig, amikor a múzeum megvásárolta, a Konieczny családé volt. Szimmetrikus: középen pitvar, két oldalán szoba és kamra. A fenyőgerenda falakat fecskefarkas kötéssel illesztették, a tetőt pedig sima zsúpfedés borítja lépcsőzetes sarkokkal.
Turkai uradalmi magtár (19. század második fele)Emeletes, zsindellyel fedett fa magtár a 19. század második feléből, amely a turkai birtokon állt. Két kamrája és tornác nélküli, egyszerű falai vannak. A földszinten gabonarekeszek voltak, amelyeket középső folyosó választott el. Már a 20. század 70-es éveinek végén ritkaságnak számított Lublin vidékén. A Brus Stary-i cselédház mellett áll, a múzeum majorsági együttesében.