Szélmalom Grotowice faluból (19. század első fele) ★A Grotowice faluból származó, 19. század első feléből való szélmalom bakos szélmalom, vagyis olyan malom, amelyet teljes egészében elforgattak az alapzatán, hogy a vitorláit a szél felé állítsák. Favázas falait függőleges deszkákkal borították, zsindelytetején a vitorlák felőli oldalon csonkakonty van. A bejárathoz külső lépcső vezet, bent pedig az eredeti malomszerkezet látható.
Szélmalom Dobrzeń Wielki faluból (1734) ★A Dobrzeń Wielki faluból származó szélmalom bakos szélmalom, amelyet 1734-ben építettek Pokój faluban. 1885-ben Dobrzeń Wielkibe költöztették, a 19. század végén pedig átépítették. A múzeumban egy mesterséges dombon áll, amelyet a skanzen építésekor hordtak fel. Bent szinte teljes egészében megmaradt a régi malomszerkezet, az ajtóhoz pedig külső falépcső vezet.
Magtár Domaszowice faluból (1754) ★A Domaszowice faluból származó magtár 1754-ből való. Emeletes, kis körfolyosós, boronafalas épület téglalap alaprajzzal, zsindelytetővel, amelynek széles eresze a körfolyosó fölé nyúlik. Oromzatát ferdén, halszálkamintában felrakott deszkák borítják.
Parasztház Kup faluból: szabóműhely (1844) ★A Kup faluból származó parasztház 1844-ben épült. Széles homlokzatú, zsindellyel fedett ház, oromzatait ferdén, halszálkamintában felrakott deszkák borítják. A pitvarban, a konyhában, a szobában és a két kamrában a két világháború közötti időszak lakását és egy céhbeli falusi szabó műhelyét rendezték be.
Parasztház Antoniów faluból, a molnár háza (18./19. század) ★Az Antoniów faluból származó ház már 1840-ben állt, amikor részben leégett, erre emlékeztet a gerendán olvasható „gebrand 1840” felirat. A második világháború előtt, a Turawai-tó létrehozásakor egészében 50 méterrel arrébb tolták, hogy ne öntse el a víz. Ez a múzeum egyetlen háza, amelynek bejárata fölött veranda, úgynevezett lauba van. Bent egy falusi módon berendezett fekete szoba és egy városi divat szerinti fehér szoba látható.
Vízimalom Siołkowice Stare faluból (1832) ★A Siołkowice Stare-i malmot már 1566-ban említik, 1832-ben pedig 250 méterrel lejjebb költöztették a folyón, hogy jobban kihasználják a víz esését. A legfeltűnőbb része a 4,7 méter átmérőjű fakerék, amely az egész szerkezetet hajtotta. Bent az eredeti berendezés látható, amelyet a bierkowicei, már nem működő malom alkatrészeivel egészítettek ki. A malom a skanzenben ásott csatorna partján áll.
Parasztház Budkowice faluból (1812) ★A Budkowice faluból származó ház 1812-ben épült boronafalas szerkezettel, és szalmával fedték. Egy átjárós pitvar két részre osztja. Jobbra a régi gazdasági rész van egy ló helyével és egy kis tehénistállóval, ahol ma a gazdák által űzött kisebb mesterségeket mutatják be. Balra a szoba található egy szokatlan kenyérsütő kemencével, amelynek tűztere a pitvarbeli kéményben van.
Pajta Podlesie faluból: „Głos mają ryby” kiállítás (19. század közepe) ★A Podlesie faluból származó, 19. század közepi pajta kívülről olyan, mint régen: favázas szerkezet és cseréppel fedett nyeregtető. Belül modern megoldásokat alkalmaztak, mert az épület kiállításoknak és foglalkozásoknak ad helyet. Itt látható a „Głos mają ryby” (A halaké a szó) című állandó kiállítás, amely a halászportához kapcsolódik. A kiállítás hangokat ad ki, amelyek zavarhatják az ingerekre érzékeny embereket.
Parasztház Turze faluból (1814) ★A Turze faluból származó ház 1814-ben épült boronafalas szerkezettel, zsilipelt, oszlopos elemekkel, és náddal fedték. Ez a kozielei és raciborzi vidék egyik halászportájának lakóháza. A belsőt úgy rendezték be, ahogyan egy Kędzierzyn-Koźle és Racibórz környéki folyami halász családja élt a két világháború között: bútorokkal, eszközökkel és sok korabeli apró tárggyal.
Magtár Głogówek városból: hímes tojás kiállítás (19. század eleje) ★A Głogówek városból származó, 19. század eleji magtár kupolás típusú, boronafalas és zsilipelt, oszlopos szerkezetű, kívülről agyaggal tapasztották, ezért fehér. Csonkakontyos zsindelyteteje nincs a ház testéhez rögzítve. Bent a „Krucha sztuka, czyli od kurzego jaja do opolskiej kroszonki” (Törékeny művészet, avagy a tyúktojástól az opolei hímes tojásig) című állandó kiállítás látható a húsvéti tojásdíszítés hagyományáról.
Bejárati kapu Brzezinki faluból (1753-1754, másolat) ★A Brzezinki faluból származó kapu egy 1753 és 1754 között készült kapu egy részének másolata. 1971-ben épült, hogy a szezonban a látogatókat szolgálja. A Wrocławska utca melletti magtárcsoportban áll, két meredek, zsindellyel fedett oromzata és faívei már messziről látszanak.
Majorsági magtár Sławięcice faluból (18./19. század) ★A Sławięcice faluból származó majorsági magtár a múzeum gyűjteményének legnagyobb épülete. A falak vegyes, boronafalas és zsilipelt, oszlopos szerkezettel épültek, az egészet tört vonalú, zsindelyes manzárdtető fedi. Bent két szint és két hasznosítható padlásszint van, ma pedig egy állandó kiállítás is a sziléziai falu mezőgazdaságáról 1850 és 1945 között.
Parasztház Dąbrówka Dolna faluból (1827) ★A ház 1827-ben épült, ezt igazolja a mennyezetgerendán olvasható hosszú felirat az építtető és az ácsmester nevével. A széles ház közepén kémény áll, amely füstölőként is szolgált. A fekete szobában a főző- és sütőkemence foglalja el a legtöbb helyet, az ünnepi fehér szobában pedig lenvászon szövésére való szövőszék áll. A gyerekek kereshetnek egy kutya alakú csizmahúzót és egy üveg légyfogót.
Parasztház Kamieniec faluból (1745, átépítve 1797) ★A Kamieniec faluból származó ház 1745-ben épült, és 1797-ben átépítették. Ennek a széles homlokzatú háznak pitvara, szobája és kamrája van, magas tetejét simán fedték szalmával, oromzatait függőleges deszkák borítják. A berendezés egy 19. század közepi, közepesen tehetős gazdaságnak felel meg. A múzeumban már az 1970-es megnyitás előtt felállították.
Parasztház Karmonki Nowéból: bolt és kocsma (19. század eleje) ★Ebben a Karmonki Nowéból származó, 19. század eleji parasztházban két, két világháború közötti kiállítást rendeztek be: egy falusi boltot és egy kocsmát. Eredeti bútorokat, termékreklámokat, söntéspultot és egy játékasztalt láthatsz itt az úgynevezett gombácskával. A bejárat fölött a bolt cégtáblája lóg, a ház előtt pedig galambdúc áll.
Parasztház Sternalicéből: falusi iskola (1859) ★Ennek a parasztháznak az egyik gerendáján a szétszedéskor a „Fundator Strzelczok 1859” feliratot találták. Ma egy régi falusi iskolát rendeztek be benne: az osztályteremben régi padok és katedra állnak, a falakon térképek és táblák lógnak. A másik részben a tanító lakása van, egy szobával és egy kis konyhával. A pitvarban megmaradt egy boltíves kémény tűzhellyel és füstölővel, a ház előtt pedig kiskertek virágoznak.
Kovácsműhely Ziemiełowicéből (1726) ★A Ziemiełowicéből származó kovácsműhelyt 1726-ban építették, ahogy az ajtó szemöldökfáján lévő felirat is mutatja. Boronafalai vannak, zsindelytetője pedig három oszlopon előrenyúlik, és tágas tornácot alkot. Belül téglából rakott kovácstűzhely, fújtató, üllők, magas szarvas üllő, valamint a 19. és 20. század fordulójáról származó kalapácsok és fogók vannak. Néha fémkovácsolás hangját is hallhatod itt.
Parasztház Radłówból, az úgynevezett ispotály (1823) ★A radłówi parasztházat, amelyet ispotálynak neveznek, 1823-ban építették lucfenyő- és jegenyefenyő-gerendákból, és zsúppal fedték. A belső tér egy falusi otthont mutat a 20. század 20-as éveiből, amikor a falu modernizációja megváltoztatta a lakások elrendezését és berendezését, különösen 1924 után. A ház még a múzeum 1970-es megnyitása előtt felépült itt.
Templom Gręboszówból (1613) ★A Gręboszówból áthozott fatemplomot 1613-ban a falu birtokosa építtette. Vörösfenyő gerendákból, boronaszerkezettel épült, az oszlopos favázas tornyot később toldották hozzá nyugat felől. Egyhajós templom, külön szentély nélkül, ami az evangélikus templomokra jellemző. Darabokban került a múzeumba 1973-ban, belül pedig érdemes megnézni Alexandriai Szent Katalin oltárát és a 17. század eleji szószéket.
Kerti lak Sławięcice faluból (1800 körül)A Sławięcice faluból származó kerti lak 1800 körül épült, és a régi kis kerti építészet szép példája. Két boronafalas szintje és kontyolt teteje van. Két bejárata van: egy alsó, és egy felső, amely a körfolyosóra nyílik, ahová falépcső vezet fel. A bejárati épülettől nem messze, egy sétány mellett áll.
Pajta Dąbrówka Dolna faluból a molnárportán (19. század közepe)Ez a múzeum egyetlen zsindelytetős pajtája. A 19. század közepén épült boronafalas szerkezettel, két tárolórésze és egy szérűje van. A tárolórészekben egy régi olajütő berendezései láthatók, a szérűn pedig egy kétlovas kocsi áll. A molnár portájához tartozik.
Magtár Ligota Górna faluból (18./19. század)A Ligota Górna faluból származó magtárnak kis körfolyosója van, ami Opolei-Szilézia északi részére jellemző. A két szintet szalmatető fedi, az emeletre az oldalfal felől egy tornác vezet. Bent a falusi gazdaságban használt tárgyak és eszközök kiállítása látható.
Parasztház Kozuby faluból (1850)A Kozuby faluból származó ház 1850-ben épült boronafalas szerkezettel, és szalmával fedték. Belül pitvarra, két szobára és három kamrára oszlik, amelyeket a 20. század 50-es éveiből való falusi ház mintájára rendeztek be, így könnyű összevetni, hogyan éltek a nagyszülők, a régebbi házakkal. A múzeumban 1971-ben állították fel.
Fészer Bogacica Nowa faluból (19. század közepe)A Bogacica Nowa faluból származó fészer zsilipelt, oszlopos szerkezetű, nyeregteteje szalmából van. Bent 19. századi kézimalmok, kölük és a növények olajának kisajtolására szolgáló kézi prések láthatók. A bejárat előtt régi malomkövek fekszenek.
Pajta Dąbrówka Dolna faluból a zsellérportán (19. század közepe)A Dąbrówka Dolna faluból származó, 19. század közepi pajta boronafalas szerkezettel épült, és szalmával fedték. Egy tárolórésze és egy szérűje van, és csak az udvar felől, kétszárnyú kapun lehet behajtani. Bent egy kis gazdaság eszközei és gépei láthatók, köztük egy járgánnyal hajtott cséplőgép.
Istálló Turze faluból (1910, rekonstrukció)A Turze faluból származó gazdasági épület egy 1910-es épület rekonstrukciója, és a halászportán áll. A kétszintes gerincű, nádfedeles nyeregtető alatt három rész van: egy lóistállóval egybeépített tehénistálló, egy kis disznóól és egy áthajtós kocsiszín. A falak a boronafalas és a zsilipelt, oszlopos szerkezetet ötvözik.
Magtár Przewóz faluból (19. század közepe)A Przewóz faluból származó kis magtár térfogata mindössze 66 köbméter. Kétszintes, kupolás, más néven hordós típusú magtár, boronafalas szerkezettel, a sarkok és az oromfalak alá rakott köveken áll. A teteje nincs az épülethez rögzítve, csak a falak kiálló gerendáin nyugszik. A halászportához tartozik.
Majorsági magtár Grudynia Mała faluból (1773)A Grudynia Mała faluból származó majorsági magtár 1773-ban épült vegyes, boronafalas és zsilipelt, oszlopos szerkezettel. Két szintje, hasznosítható padlástere és zsindellyel fedett kontyolt teteje van. Nézd meg a félköríves kétszárnyú ajtót a megmaradt kovácsoltvas vasalásokkal. Ma időszaki kiállításokat rendeznek benne.
Magtár Sternalice faluból (1809)Ez a múzeum egyetlen olyan magtára, amelynek az előreugró tető tornácot képez. 1809-ben épült fenyőfából, boronafalas szerkezettel, és szalmával fedett nyeregtetőt kapott. Belül egyetlen helyiség van. Nézd meg a halszálkamintában felrakott deszkákkal díszített félköríves ajtót.
Magtár Ligota Książęca faluból (19. század eleje)A Ligota Książęca faluból származó, 19. század eleji magtár kupolás típusú, boronafalas szerkezettel, téglalap alaprajzon épült. A falak felső része boltozatot alkot, ezen fekszik egy különálló, zsindelyes kis nyeregtető. A falakat agyagvakolat borította, amely a tetővel együtt védett a tűz ellen. A magtár már a múzeum 1970-es megnyitása előtt felállt.
Pajta Dąbrówka Dolna faluból a módos gazda portáján (19. század közepe)A módos gazda portájának nagy pajtájában két tárolórész és egy agyagos szérű van, elöl pedig két hozzáépítés, boronafalas kis fészerek. Az egészet szalmával fedett nyeregtető borítja, befelé forgócsapokon nyíló kapu vezet. Bent egy nagy gazdaság 19. század végi gépei állnak: egy járgányos cséplőgép Otmuchów városból, egy szelelőrosta Lewin Brzeski városból és egy lovas kaszálógép.
Magtár Murów faluból (19. század közepe)A Murów faluból származó, 19. század közepi magtár a Dąbrówka Dolna faluból származó házzal szemben áll. Két szintje, hasznosítható padlástere és zsindelyes nyeregteteje van. A földszinten egy régi paraszti magtárat rendeztek be egy 19. századi gazdaság eszközeivel, köztük egy nagy dongás köpülővel és egy kalácstartó állvánnyal.
Parasztház Karmonki Nowe faluból (1876)A Karmonki Nowe faluból származó, 1876-os ház boronafalas lakó- és gazdasági épület. Egy fedél alatt van a pitvar, a szoba, a kamra és a külön bejáratú istálló, egy különálló helyiségben pedig kézműves műhely. A belső terek egy 19. század végi kisbirtokos gazdaságot mutatnak be.
Pajta Dąbrówka Łubniańska faluból (19. század közepe)A Dąbrówka Łubniańska faluból származó, 19. század közepi pajta boronafalas, nyeregtetejét simán fedték szalmával, oromzatait függőleges deszkák borítják. Bent egy tárolórész és egy agyagos szérű van, a behajtás forgócsapokon nyíló kétszárnyú kapun át történik. A belső teret régi gazdasági és mezőgazdasági eszközök töltik meg.
A falusi őr háza Wichrów faluból (1830 körül)Ez a szerény, 1830 körül épült Wichrów faluból származó ház egy szegény napszámosé volt, aki éjjel a falut őrizte, és akit wachtyrznak hívtak. Pitvara, egy szobája és egy kamrája van, tetejét simán fedték szalmával. A belső tér 19. század végi berendezést mutat be.
Disznóól és tehénistálló Wichrówból (18./19. század)A Wichrówból származó, a 18. és 19. század fordulóján épült disznóól és tehénistálló három különálló részből áll, amelyeket közös, kontyolt zsúptető köt össze. Egy Olesno vidéki módos gazda portáján áll, a boltnak és kocsmának otthont adó parasztházzal, a magtárral és a Sternalicéből hozott csűrrel együtt.
Kis disznóól Wichrówból (19. század eleje)A Wichrówból származó, 19. század eleji kis disznóólnak kontyolt zsúptetője van. Belül két kis helyiség van a disznóknak, fölöttük kis használható padlással, a bejárat előtt pedig tornác. Az Olesno vidéki módos gazda portájához tartozik, amelyet a 20. század 30-as éveinek állapotában rendeztek be.
Csűr Sternalicéből (19. század első fele)A Sternalicéből származó, 19. század első felében épült csűrnek szokatlanul alacsony boronafala és magas, kontyolt zsúptetője van. A kétszárnyú kapu magasabb a falaknál, ezért a bejárat fölött az eresz jól láthatóan meg van emelve. Belül két tárolórekesz és agyagos szérű van. A csűr előtt magas oszlopon galambdúc áll.
Parasztház Stary Lasból, 65. szám (18. század vége)A Stary Las 65. szám alatti, 18. század végi parasztház a boronafalú lakórészt, amelynek oromzatában oszlopos tartófal van, egy favázas gazdasági résszel köti össze. Átjárós pitvara és zsúptetője van. Belül látható a „Keleti határvidékiek Opolei-Sziléziában” állandó kiállítás azokról a családokról, akik a háború után az egykori keleti határvidékről érkeztek ide.
Bejárati kapu istállóval Stary Lasból (19. század második fele)A Stary Lasból származó, 19. század második feléből való kapu közös zsúptető alatt két különböző részt egyesít. A favázas fakapunak van egy kapuja a szekereknek és egy külön, félköríves záródású átjárója a gyalogosoknak. A másik rész egykori istálló, kőből és téglából falazva.
Lakó- és gazdasági épület Stary Lasból, 61. szám (1798)Ez a hosszú, 1798-as Stary Las-i épület egy tető alatt egyesíti a lakóházat és a gazdaságot. Az oromzatnál oszlopos tartószerkezete van, amely a lakórész fölötti tető súlyát viseli, tovább pedig agyaggal kitöltött favázas falai vannak. Van benne szoba, átjárós pitvar, kamra és gazdasági helyiségek, a másik részben pedig pitvar, szoba és az épülethez kapcsolódó csűr.
Sütőház Rudziczkából (1840)A rudziczkai sütőházat 1840-ben építették favázas szerkezettel, kőalapzatra. Az ilyen sütőházak tetejét általában nem éghető anyaggal, cseréppel vagy palával fedték. Az épületbe kemencét falaztak, a másik részben pedig egy úgynevezett kemenceelőtér van. A kemence fölött kis padlás van, bejárata az oromzatban. 1989-ben került a múzeumba.
Csűr Rudziczkából (1830)Ez a múzeum legnagyobb csűrje, 1830-ban épült a Prudnik melletti Rudziczkában. Favázas szerkezetű: a fa vázat agyaggal töltötték ki és mésszel fehérre meszelték, a tetején pedig zsúpfedeles nyeregtető van. Belül három tárolórekesz és két szérű van, de a belső teret raktárként használják, és nem látogatható.