Podchorążówka (Nagy Melléképület) ★Itt kezded: a Podchorążówkában van a Łazienki fő jegypénztára, a múzeumi bolt és az időszaki kiállítások. Szaniszló Ágost idején az épületet Nagy Melléképületnek hívták: itt volt a konyha, az éléskamra és az udvaroncok szobái, a palotával pedig fából készült, fedett folyosó kötötte össze. 1822-től itt működött a Gyalogsági Hadapródiskola. Innen indultak el 1830. november 29-én Piotr Wysocki összeesküvői, és így kezdődött a novemberi felkelés.
Myślewicki-palota ★A korai klasszicista palotát Szaniszló Ágost számára építették a 18. század 70-es éveiben Dominik Merlini tervei szerint. Nevét az egykori Myślewice faluról kapta. Itt laktak a király udvaroncai, a bejárat fölötti JP monogramot pedig Józef Poniatowski herceggel hozzák összefüggésbe. A palota nagyrészt megőrizte eredeti díszítését, köztük a festményeket és Lengyelország két megmaradt 18. századi fürdőszobájának egyikét. Az emeletre meredek lépcső vezet.
Szibülla temploma ★A jón oszlopsoros fehér templom kőből épültnek látszik, de teljes egészében fából készült. 1822-ben épült, valószínűleg Jakub Kubicki tervei szerint, ókori templomok mintájára. A bejáratot két egyiptomi szfinxként stilizált öntöttvas oroszlán őrzi. Mellette fehér márványkúp áll, az Omphalosz, vagyis a világ köldöke, Christina Papageorgiou görög művésznő 2013-as alkotása.
Víztorony ★A kerek épület a környező forrásokból gyűjtötte a vizet, és ezzel látta el a Szigeti palotát és a közeli szökőkutat. Szaniszló Ágost idején téglafalai voltak, és Bástyának vagy Kerektoronynak hívták. Mai formáját 1823-ban Chrystian Piotr Aigner adta meg, aki Caecilia Metella római síremlékét vette mintául: felül ökörkoponyákból és gyümölcsfüzérekből álló fríz fut körbe. Bent nyáron kiállítás mutatja be, hogyan vezették a vizet a Łazienkibe.
Régi narancsház és Királyi színház ★Az 1785-1788-ból származó hosszú épület, Dominik Merlini terve, a narancsfák teleltetésére szolgált; nyáron ezek díszítették a kerteket. Szárnyában van a Királyi színház, Európa néhány eredeti, 18. századi udvari színházának egyike, falain nézőkkel teli, festett páholyokkal. Az egykori narancsházban a Királyi Szoborgaléria található, az épületben pedig pénztár is van. A bejáratot a kert felől nem éred el.
Fehér ház ★Ez az első épület, amelyet Szaniszló Ágost az alapoktól építtetett a Łazienkiben, 1774 körül, valószínűleg Dominik Merlini tervei szerint. Ebben a nyári villában laktak a király nővérei, 1801-1804-ben pedig a későbbi francia király, XVIII. Lajos. A belső tereket Lengyelország első festett groteszkjei díszítik, az emeleten pedig a Királyi Grafikai Gyűjtemény látható. A ház minden oldalról ugyanúgy néz ki, a bejárat a szökőkúttal szemben van. Nyáron tart nyitva.
Szigeti palota ★Szaniszló Ágost nyári rezidenciája egy mesterséges szigeten áll két tó között. A 17. század végén itt állt Lubomirski marsall barokk Fürdőpavilonja, amelyről a Łazienki a nevét kapta. A király klasszicista palotává építtette át, és nyaranta itt rendezte híres csütörtöki ebédjeit. 1944-ben a németek felgyújtották a belső tereket, és lyukakat fúrtak a falakba a dinamitnak, de a palotát nem robbantották fel. Bent a Királyi Képtár látható.
Régi őrházKis pavilon az Északi-tó partján, a Szigeti palota mögött. 1791-1792-ben épült Jan Chrystian Kamsetzer tervei szerint őrháznak: az itt állomásozó őrség figyelte az érkezőket a palotához vezető főúton, és vigyázott a király biztonságára. Egyszerű, szigorú tömege az ókori görög építészetet idézi. Ma a múzeum alkotóteret működtet itt gyerekeknek és felnőtteknek.
ErmitázsAz Ermitázs, vagyis remetelak, a Łazienki egyik legrégebbi épülete. Már a 17. század végén itt állt, amikor Stanisław Herakliusz Lubomirski marsall erre a csendes, erdős helyre járt olvasni, írni és elmélkedni. A Szaniszló Ágost uralkodásának elején történt tűzvész után Dominik Merlini újjáépítette, 1777-ben pedig a francia Henrietta Zofia Lhullier költözött bele, a király barátnője, aki állítólag jósnő volt.
Egykori fogadóA trapéz alaprajzú, Austeriának is nevezett kúria valószínűleg a 18. század 70-es éveiben épült, a 19. század második felében pedig emeletet húztak rá. Ma a múzeum irodái és a Múzeumi Őrség működnek benne, ezért belülről nem látogatható. Nézd meg a déli bejáratot: az ajtót dupla pilaszteres portál keretezi, amelyet gömbös balusztrád koronáz.
Kubicki-istállókA klasszicista istállókat és kocsiszíneket 1825-1826-ban építették Jakub Kubicki tervei szerint. Volt itt hely 48 lónak és nyolc lovas járműnek, a szénát a padláson tartották, és csapóajtós nyílásokon dobták le, amelyek ma is megvannak. Az épületben pénztár és két kiállítás van: egy kocsiszín lovas járművek és lószerszámok gyűjteményével, valamint a Királyi Szövőmanufaktúra 19. századi Jacquard-szövőszékekkel.
Kantonisták kaszárnyájaAz egyszerű, klasszicista épület 1826-1828-ból az egykori łazienki majorság déli részén áll. A régi iratokban Rokkantak kaszárnyájának vagy Kertészlaknak is nevezték. Ma a Vadászati és Lovaglási Múzeum állandó és időszaki kiállításai láthatók itt; a múzeum 2018 óta a Királyi Łazienki Múzeum részlege.
Új pálmaházÜvegfalú pavilon a Kantonisták kaszárnyája és a hippodrom között. Itt működik az Ökológiai Oktatási Központ, ahol a múzeum természetismereti foglalkozásokat tart, például találkozókat a természettel 4 éves kortól gyerekeknek és felnőtteknek, valamint madarakról szóló műhelyeket. Az épület általában zárva van, és csak a foglalkozásokra nyit ki, ezért ha be szeretnél menni, előtte nézd meg a naptárat a múzeum honlapján.
Új narancsházA hosszú, déli oldalán üvegfalú épületet 1860-1861-ben építették Adam Adolf Loewe és Józef Orłowski tervei szerint. Hideg napokon narancsfákat és egzotikus növényeket védtek benne, többek között magnóliákat, mirtuszokat, gránátalmákat és ciprusokat. A homlokzat közepét Vertumnus és Pomona, az évszakok és a gyümölcsösök istenségeinek szobrai díszítik. Ma étterem működik itt, az épület előtt pedig Adam Myjak napórája áll.
Egyiptomi templomAz egyiptomi templomot idéző pavilon egy sáncon áll, amely a Lubomirski-sáncok egyetlen megmaradt része; ezeket 1770-ben emelték Varsó körül a pestisjárvány elleni védekezésül. A bejáratot négy lótuszvirág alakú fejezetű oszlop tartja, az oroszlánok pedig vizet köpnek a szájukból. Bent egykor fügék értek. A tető egyben híd is a tó fölött, ezért Egyiptomi hídnak is nevezik, fölötte pedig hieroglifákkal díszített obeliszk áll.
Új őrházEzen a helyen 1779-1780-ban pavilon épült a Trou-Madame játékhoz, amelyben korongokat gurítottak különleges kis kapukba. Később itt működött az udvari Kis Színház, a Komedyalnia, 1830-ban pedig Jakub Kubicki őrházzá alakította át. A katonai múltra a sisakos őrök maszkjai és az ablakok fölötti, fegyverkötegeket ábrázoló domborművek emlékeztetnek. Ma kávézó működik itt.