Vízimalom Zajączków faluból (1920 körül) ★A Chotcza községhez tartozó Zajączków faluból származó famalom 1920 körül épült az Iłżanka folyó partján, és a 20. század 90-es éveiig működött. 65 facölöpön áll, és középcsapott vízikerék hajtja, amelyet szükség esetén villanymotor helyettesített. Belül malomkövek és lisztőrlő hengerek, árpagyöngy készítésére szolgáló gép, köleshántoló gép, felvonók és hántológép vannak.
Porta Jastrzębia faluból (ház 1870-ből) ★A Jastrzębia faluból származó 1870-es parasztház egy közepesen tehetős gazdaság portájához tartozik a Puszcza Kozienicka erdő vidékéről; a gazdaság körülbelül 10 hold földet művelt. Körülötte áll egy gémeskút Mąkosy Stare faluból, egy magtár Bartodzieje faluból, egy pajta Mąkosy Nowe faluból, egy istálló Dąbrowa Jastrzębska faluból és egy újjáépített olajütő. A portát, akárcsak eredetileg, erdei környezetben állították fel.
Szegényparaszti ház Bartodzieje faluból (a 19. század második fele) ★Ez a 19. század második feléből származó kis ház eredetileg magtár volt, és a 20. század elején alakították át lakóházzá. A legegyszerűbb az elrendezése: egy pitvar és egy kimeszelt szoba, amelyet egy falusi napszámosasszony és füvesasszony otthonaként rendeztek be. Bent egy egyszerű priccs, padok és egy láda áll, a mennyezetről díszes függő „pók” lóg, és mindenhol gyógynövények száradnak. Mellette egy tyúkól áll Kociołki faluból.
Tűzoltószertár Antoniów faluból ★Az Antoniów faluból származó fa tűzoltószertárban az önkéntes tűzoltók felszerelését tartották, 1966-tól pedig falusi művelődési házként is szolgált, színpaddal és elhúzható függönnyel. Itt tartották a mulatságokat, filmvetítéseket, előadásokat és gyűléseket. Ma megnézheted a lovas tűzoltókocsikat, a fecskendőket és az önkéntes tűzoltóság emléktárgyait, a tetőn pedig még mindig ott áll egy elektromos sziréna.
Porta Alojzów faluból (a 20. század 60-as évei) ★Az Alojzów faluból származó porta a Radomtól délre fekvő Przedgórze Iłżeckie dombvidékre jellemző, ahol az épületek egy részét mészkőből emelték. A belső terek a 20. század 60-as éveinek faluját mutatják be, a villamosítás, valamint a szerződéses len- és dohánytermesztés idejét. A gyümölcsösben régi alma-, körte- és szilvafajták nőnek, a portán pedig libák, kacsák, tyúkok, pulykák, nyulak és juhok élnek.
Szent Dorottya-templom Wolanów faluból (1749) ★A Wolanów faluból származó fatemplomot 1749-ben építették vörösfenyő gerendákból, Anna Kwaśniewska, született Janicka alapítványából. A falakat és a tetőt zsindely borítja, a hajó és a szentély határa fölött pedig barokk huszártorony emelkedik kis haranggal. Belül három késő barokk oltár van aranyozott fafaragással, egy szószék és feltárt 18. századi falfestmények, amelyek egy kőtemplom belsejét utánozzák. Minden évben itt tartják a virágvasárnapi ünnepségeket.
Szélmalom Gniewoszów faluból (paltrok) ★Ezt a paltrok malmot Solec nad Wisłą településen építették, 1920-ban pedig Wiktoria Przeor vásárolta meg Gniewoszów falu számára. A bakos szélmalommal ellentétben görgőkön fordult, amelyek egy kör alakú pályán futottak. 1935-ben villanymotort kapott, és hamarosan elvesztette vitorláit, 1949-ben pedig az oldalaihoz gépházat és porkamrát építettek. A malom 1978-ig működött.
Kis kúria Pieczyska faluból (1833-1844) ★A Grójec melletti Pieczyska faluból származó épület 1833-1844 között épült a helyi plébánia paplakjaként. Miután 1981-ben a múzeumba telepítették, kis nemesi kúriaként rendezték be, mindkét bejáratnál oszlopos tornáccal. 2024-ben a belső tereket Czesław Tański rajzai alapján állították helyre, abból az időből, amikor a kúria az ő családjáé volt: bekukkanthatsz a szalonba, az ebédlőbe, a konyhába, a dolgozószobás hálószobába és a nagymama szobájába.
Kúria Brzeźce faluból (a 18. század második fele) ★A Białobrzegi melletti Brzeźce faluból származó kúriát a 18. század második felében építették vakolt vörösfenyő gerendákból. A bejárathoz két szint magas oszlopos tornác vezet, fölötte egy kis erkélyes szoba van. Az utolsó tulajdonos, Leon Bagniewski, itt tenyésztett lovakat a lovasság számára. 1984-ben a kúriát szétszedték és a múzeumban újraépítették, ma kiállításokat és konferenciákat tartanak benne.
Szélmalom Wierzbica környékéről (bakos) ★Háromszintes bakos szélmalom Wierzbica környékéről, ahol a 19. század végén hét ilyen szélmalom őrölt lisztet. Jan Wincentowicz építette, egy 60 hold földön gazdálkodó jómódú paraszt. A molnár és egy młynarczyknak nevezett segéd dolgozott benne, az utolsó őrlés pedig a 20. század 60-as éveinek elején volt. Belül egy pár úgynevezett francia malomkő és egy zsákszita van.
Porta Chomentów faluból (ház 1905-ből)Az 1905-ös parasztház egy Radom környéki jómódú gazda 20. század eleji portáján áll. Itt minden épületnek külön feladata van: van egy pajta Borki faluból, egy istálló és egy disznóól Brzezinki Stare faluból, szecskavágó szín, fészer, magtár kocsiszínnel, pince és egy tetővel fedett szénatartó Radomból. A gazda vándormunkásokat fogadott fel, akiket bandosinak hívtak, és akik a kerítés melletti két lapos kövön étkeztek.
Harangláb Wielgie faluból (1880)A Ciepielów községhez tartozó Wielgie faluból származó fa harangláb 17 méter magas, és a Wolanów faluból származó templom mellett áll. 1880-ban építették egyetlen központi oszlop köré, alsó részét zsindellyel fedett támfal veszi körül. A négy szint közül a legfelsőn három harang lógott. Régen azt hitték, hogy hangjuk elűzi a felhőket, és megóvja a földeket a jégesőtől és a vihartól.
Kúriai árnyékszék Konary falubólEz az árnyékszék a Konary faluban lévő majorság melléképületeihez tartozott, ahonnan a közelben álló cselédházak és a nyolcszögletű, galambdúcos tyúkól is származik. Jó példa arra, hogy a kúriák mellett még a legegyszerűbb szükségletekre is külön, szilárd épületeket emeltek.
Kúriai tyúkól Konary faluból (a 19. század második fele)A nyolcszögletű vörös téglás tyúkól a Wieniawa melletti Konary falu birtokáról származik, a múzeumban pedig az 1987-es rekonstrukciója áll. Minden falán két kis, íves lezárású bejáró van a tyúkoknak, a zsindelytető csúcsán pedig egy szintén nyolcszögletű fa galambdúc ül. Ma bent kisebb időszaki kiállításokat mutatnak be.
Szélmalom Dąbrowa Jastrzębska faluból (bakos)A múzeum ezt a Dąbrowa Jastrzębska faluból származó háromszintes bakos szélmalmot tartja gyűjteménye legrégebbi szélmalmának. Kora ellenére a 20. század első feléből való lisztőrlő felszerelése van: két pár malomkő, gézzel bevont szitáló és egy tatarczak, vagyis hajdinakása-őrlő malom. A koźlak (bakos malom) név a mozdulatlan alapzatról ered, amelyet kozioł (bak) néven ismernek.
Szélmalom Kajetanów faluból (bakos)A Kajetanów faluból származó bakos malom háromszintes, fa vázszerkezetű. Mint minden bakos malomnál, az egész épületet a vitorlákkal együtt egy függőleges oszlopon forgatták, hogy a szél felé fordítsák. Belül egy pár malomkő és egy 19. század végi zsákszita van, a múzeum egyik legrégebbi szélmalom-berendezése. A zsákszitáról (pytel) kapta nevét a pytlowa liszt, amelyből az ünnepekre süteményt és kenyeret sütöttek.
Kápolna Rdzuchów-Kolonia faluból (a 18. század második fele)A kápolna a Rdzuchów faluban lévő birtokon állt, szemben az egykori kúriával. A 18. század második felében épült Franciszek Kietliński, Rdzuchów birtokosának alapítványából, aki 1786-ban engedélyt kapott arra, hogy istentiszteleteket tartsanak benne. A kommunizmus idején raktárként maradt fenn, 2004-ben pedig egy vihar során kidőlt fa súlyosan megrongálta.
Porta Kłonówek faluból (ház 1825-ből)A Kłonówek faluból származó 1825-ös parasztház a porta legrégebbi épülete; a porta egy közepesen tehetős család életét mutatja be a 19. és 20. század fordulóján. Egyetlen szobában lakott itt a népes család, a gazdaságnak pedig tíz hold földje, szarvasmarhái, disznói és lovai voltak. Mellette áll egy istálló Zawada Stara faluból, egy pajta Podzakrzówek faluból, egy 1910-es magtár Maków faluból és egy gémeskút.