Parasztház Istebnából (1876) ★Az 1876-os parasztház a hegyvidéki Istebnából származik, és a disznóóllal együtt alkotja az úgynevezett réti portát; ez az első épület a látogatói útvonalon. Az építés évét és egy rozettát a szoba egyik gerendájába faragták. Bent goral szobát rendeztek be asztallal, padokkal és ággyal, húsvétkor pedig a múzeum itt hagyományos húsvéti reggelit mutat be.
Kallómalom Brennából (1920) ★A kallómalom, amelyet hengerműnek is neveztek, a gyapjúszövet tömörítésére és nemezelésére szolgált, amelyből erős posztó készült. Ilyen kis falusi üzemek régen a hegyekben sok helyen működtek. Az 1920-as brennai kallómalom nem maradt fenn, ezért a múzeum a dokumentáció alapján újraépítette, és 2014 óta szerkezetét fa csatornán odavezetett víz hajtja.
Parasztház Istebnából (1794) ★Az 1794-es ház Istebnában állt, és a gazdag paraszt beszkidi portájának fő lakóháza; a portához tartozik még az istebnai csűr és kis disznóól, a brennai pincés magtár és egy kopiniec is. A múzeum udvaros parasztháznak nevezi; a porta épületei egy udvar körül állnak. Nézd meg a faragott ajtót és a fal mentén húzódó tornácot, a háznál pedig multimédiás tárlatvezető működik.
Kúriai magtár Simoradzból (1738) ★Az impozáns, 1738-as kúriai magtár a Cieszyni-dombvidéken fekvő Simoradzból származik, emeletes épület széles zsindelyes ereszekkel. Évekig nem lehetett látogatni, ma pedig „ULiversum” címmel állandó kiállítás látható benne a méhekről és az emberrel való együttélésükről. A Mała Łąka nevű réten áll, körülbelül 700 méterre a pénztártól, és az odavezető út a múzeum méhesei mellett halad el.
Kúriai magtár Bujakówból (1730) ★Az 1730-as kúriai magtár Bujakówból, a ma Mikołówhoz tartozó városrészből származik, és 1969-ben az elsők között került a múzeumba. A vastag gerendákból épült, magas zsindelytetős hosszú épületben az uradalmi földek gabonáját tárolták. 2021-ben elsőként konzerválták a múzeum faépítésű műemlékeinek megmentésére indított program keretében.
Evangélikus templom Bytom-Bobrekből (1932) ★A templomot a bobreki munkástelep evangélikusai számára építették a lausitzi Niesky városában működő Christoph und Unmack cégtől vásárolt előre gyártott faelemekből, és 1932-ben szentelték fel. A 2014-es tűzvész után a megmaradt szerkezetet szétszedték, a múzeumba szállították és újjáépítették, 2017-ben nyitották meg. Ez az előre gyártott szakrális építészet kevés példájának egyike; istentiszteleteket és koncerteket tartanak benne.
Parasztház Łazyból (1874) ★Az 1874-es szalmatetős parasztház a Dąbrowai-medencében, Błędów mellett fekvő Łazyból származik, és egy gazdag paraszt portájának lakóháza, amelyhez csűr, szekérszínes kovácsműhely és kút tartozik. A portán élnek a múzeum állatai: kecskék, egy tehén és egy ló, mellette pedig a porta méhesének kaptárai állnak. A ház előtt léckerítéssel körülvett kert van.
Parasztház Kalinából (1851) ★Az 1851-es parasztház a Lubliniec vidéki Kalinából származik, és egy parasztcsalád otthona volt. Ma a füvesasszony házának hívják: az egyik szoba a népi gyógynövényes gyógyítást, a másik a falusi porta hiedelemvilágát és mágiáját mutatja be. Az ajtó mellett gyógynövénycsokrok száradnak, a néprajzi séták során pedig a gyerekek gyógyteákat kóstolnak.
Parasztház Bykowinából (19. század közepe táján) ★A szerény parasztház a 19. század közepe tájáról származik Bykowinából, amely ma Ruda Śląska egyik városrésze; utoljára egy tipikus sziléziai munkáscsalád lakott benne. A múzeumban egykori falusi boltot rendeztek be benne pulttal, mérleggel és árukkal teli polcokkal. Érdekesség a 20. század 30-as éveiből való hűtőszekrény, amelyet a néprajzi séták során nézhetsz meg.
Parasztház Katowicéből (1826) ★A parasztház az egykori Katowice faluból, Drajok településrészről származik, és Katowice utolsó előtti bírója lakott benne, ezért a múzeum a bíró házának nevezi. Egy portán áll a Dąbrówka Małából származó galambdúccal és a Bogucicéből származó kis disznóóllal. A bejáratokat áttört deszkás fa tornác védi, a szobákban pedig kredencet, asztalt és ágyakat látsz; ünnepekre hagyományos díszítést készítenek itt.
Galambdúc Dąbrówka Małából (19/20. század) ★A magas oszlopon álló galambdúc Dąbrówka Małából, ma Katowice egyik városrészéből származik, és a 19. és 20. század fordulóján készült. A sokszögű madárházikón berepülőnyílások és zsindelyes kis tető van. A bíró portáján áll a katowicei parasztházzal, közvetlenül mellette, a kerítés mögött pedig a Bogucicéből származó kis, 19. századi disznóól látható.
Fogadó Świerczyniecből (1870) ★Az 1870-es, fából épült fogadó Świerczyniecből származik, és a múzeum pszczynai és rybniki részén áll. A fogadók egykor a falusiak pihenésének, mulatozásának és találkozásainak helyszínei voltak. A múzeum külön füzetet adott ki erről a fogadóról, mert félreeső fekvése és lakóinak sorsa sokáig rejtély volt. Ma az épületben a „Karczma U Brożka” étterem működik, közvetlenül mellette pedig a skanzen színpada áll, ahol koncerteket és rendezvényeket tartanak.
Falusi fogda Skrzyszówból (19. század) ★A 19. századi, fából épült fogda Skrzyszówból származik, a wodzisławi járásból. A múzeum szerint ez az egyetlen ilyen középület a skanzenben, és valószínűleg az utolsó fennmaradt ilyen típusú fa fogda Lengyelországban. A kiállítás közepén áll, nem messze a fogadótól és a templomtól.
Templom Nieboczowyból (1791) ★A Munkás Szent József fatemplomát 1791-ben építették az Odera menti Nieboczowy faluban, amelyet a 21. században egy árvízvédelmi tározó miatt lebontottak, és máshol újjáépítettek. Magát a templomot már 1971-ben Kłokocinba költöztették, 1995-ben pedig a múzeumba, ahol 1997-ben szentelték fel. Zsindelytetején két hagymakupolás toronyka van, falai körül fedett körüljáró fut, belsejében pedig egy 18. századi oltár áll Moszczenicából. A szezonban szentmiséket tartanak itt.
Vízimalom Imielinből (18. század) ★A vízimalom Imielinből, a Jamnice nevű részből származik, és a malomportához tartozik a warszowicei magtárral és a grzawai csűrrel együtt. 2014-ben, az épület felújítása és a vízfolyások helyreállítása után indították el először eredeti helyén kívül. Az épület mellett látható a fa vízikerék, a bemutatók alatt pedig működik a kőpáros daráló és a hengerszék.
Szélmalom Grzawából (19. század első fele) ★A szélmalmot valószínűleg a 19. század első felében építették egy dombon Grzawa falu mellett, és 1964-ben a múzeum történetének második épületeként költöztették ide. Eredetileg bakos szélmalom volt, később paltrak típusú malommá alakították át, amely görgőkön forgott egy sínen, hogy vitorláit a szélbe állítsa. A 2014-ben befejezett felújítás óta ismét működik: rendezvények idején a múzeum beindítja, és körbevezeti a látogatókat a malomkövekkel berendezett belső térben.
Parasztház Dziećkowicéből (1857) ★Az 1857-es zsúpfedeles parasztház Dziećkowicéből, a ma Mysłowicéhez tartozó városrészből származik, és egy föld nélküli paraszt portáját mutatja be, amely egyetlen épületből állt. A szerény szobákban egyszerű bútorok állnak, a ház előtt pedig színes kiskert virul. Rendezvények idején a háznál mosódeszkán való mosást mutatnak be.
Nyolcszögletű csűr Brzeźcéből (19. század közepe táján) ★A 19. század közepe táján épült, nyolcszögletű alaprajzú csűr a pszczynai vidéki Brzeźcéből származik, és egy gazdag paraszt frydeki portájához tartozik. Magas zsúpteteje mélyen lenyúlik a gerendafalak fölé. Gabonát és szalmát tároltak benne, ma pedig közelről is megnézheted.
Parasztház Frydekből (1852) ★A vastag zsúptetős, 1852-es parasztház a Pszczyna melletti Frydekből származik, és egy gazdag gazda portájának lakóháza; a portához tartozik a brzeźcei csűr, a kryryi és kobióri színek, a disznóól és a łąkai kút. Az udvart fonott vesszőkerítések veszik körül, a portánál méhes működik, ahol méhészeti bemutatókat tartanak. Ünnepekkor a szobában szénakéve áll.
Parasztház Goleszówból (1886) ★Az 1886-os nagy parasztház a Cieszyni-előhegységben fekvő Goleszówból származik, és ez a múzeum egyetlen épülete, amely boronafalas szerkezettel és külső oszlopos kerettel épült. Evangélikusok laktak benne, ezért a belső tereket evangélikus otthonok módjára rendezték be. Az ugyanazon tető alatti ólban „Niecki i koryta” (Dagasztóteknők és etetővályúk) címmel kiállítás látható, a portáról pedig kilátás nyílik a rétekre és a házakra.
Turbinás szélmalom Nierodzimből (1918) ★A kis faépületet, tetején fém szélturbinával, 1918-ban építették Nierodzimben, amely ma Ustroń városrésze. Egy gazdag paraszt goleszówi portájához tartozik, belsejében pedig szélerővel hajtott gabonaőrlő szerkezet áll. Érdemes összehasonlítani a grzawai fa szélmalommal, amely a múzeum egy másik részén áll.
Parasztház Bażanowicéből (1872) ★Az 1872-es parasztház a Cieszyni-előhegységben fekvő Bażanowicéből származik, és egy közepesen tehetős paraszt portájának lakóháza; a portához tartozik az ustrońi csűr és a Zamarskiból való kovácsműhely is. Zsindelyteteje van, a bejáratnál pedig tornác. A múzeum külön füzetet szentelt neki, amelyben bemutatta a falu és a gazdacsaládok történetét, valamint a ház szerkezetének és berendezésének változásait.
Iskola Wapienicából (1853) ★Az épületet 1853-ban emelték Wapienicában, amely ma Bielsko-Biała városrésze, és kezdettől fogva falusi népiskolának szánták. Az osztályteremben régi padok, tábla és tanári katedra áll, mellette pedig berendezték a szobát, ahol a tanító lakott. A „W starej szkole” (A régi iskolában) foglalkozáson a gyerekek beülnek a padokba, palavesszővel írnak palatáblára, és kipróbálják az írást mártogatós tollal.
Kovácsműhely Zamarskiból (1843) ★Az 1843-as kovácsműhely a Cieszyni-előhegységben fekvő Zamarskiból származik, és egy közepesen tehetős paraszt portájához tartozik a bażanowicei parasztházzal és az ustrońi csűrrel együtt. Belül és az eresz alatt megmaradt a kovács felszerelése: az üllő és a régi kovácsszerszámok. Rendezvények idején kovácsbemutatókat tartanak itt.
Takácsház Brennából (1820) ★Az 1820-as parasztház a brennai Stary Grońból származik, és ugyanazé a gazdáé volt, mint a szomszédos hegyi tanyaház. Mindkettő egy kis dombon áll, a fő útvonaltól távolabb, mert a hegyi tanyákat egykor magasan a hegyekben, a falutól távol alapították. Belül takácsműhely látható szövőszékkel és más szövőeszközökkel.
Hegyi tanyaház Brennából (1809) ★Az 1809-es parasztház a brennai Stary Grońból származik, és a múzeum egyik legrégebbi lakóháza. A hegyi tanyákat egykor magasan a hegygerinceken, a falutól távol alapították, ezért a takácsházzal együtt egy kis dombon áll, a fő útvonaltól kissé félre. Közelről láthatók a sarkokon a gerendák míves illesztései.
Tímárműhely Koniakówból (19-20. század) ★A 19. és 20. század fordulóján épült tímárműhely a Sziléziai-Beszkidekben fekvő Koniakówból származik, ahol a goralok állatbőröket cserzettek. Belül a „Na własnej skórze. Tradycyjne garbarstwo” (A saját bőrünkön. Hagyományos tímármesterség) című kiállítás látható: a látogatókat koniakówi nyelvjárásban beszélő narrátor fogadja, a bemutatott eszközök pedig sorban kivilágosodnak. Megnézheted a kikészített bőröket és a belső tér 3D nyomtatott makettjét is.
Kis disznóól Istebnából (18/19. század)A 18. és 19. század fordulójáról származó kis disznóól Istebnából került ide, és az 1876-os parasztházzal együtt alkotja a réti portát, az első portát a látogatói útvonalon. Alacsony gerendafalai és magas zsindelytetője van, amelyre a múzeum 2023-ban új zsindelyt rakott a faépítésű műemlékek konzerválásának keretében. Disznókat és baromfit tartottak benne.
Pincés magtár Brennából (19. század közepe táján)A 19. század közepe táján épült magtár a Sziléziai-Beszkidekben fekvő Brennából származik. Kőalapzaton áll, amelyben pincét alakítottak ki, a fölötte lévő farészben pedig gabonát és más készleteket tároltak. A gazdag paraszt beszkidi portájához tartozik az istebnai parasztházzal, pincéjében pedig burgonyát és zöldséget tartottak.
Disznóól Istebnából (18. század)A 18. századi disznóól Istebnából származik, és a gazdag paraszt beszkidi portáján áll, az 1794-es parasztház, a csűr és a brennai magtár mellett. Gerendafalai, deszkázott oromzatú meredek zsindelytetője és oldalán egy kis toldaléképülete van. Disznókat és aprójószágot tartottak benne, szezonban pedig be is nézhetsz.
Csűr Istebnából (18. század közepe táján)A hosszú, zsindellyel fedett facsűr Istebnából származik, és a 18. század közepe táján épült. A gazdag paraszt beszkidi portájához tartozik az 1794-es parasztházzal. Bent „Mechanizacja rolnictwa” (A mezőgazdaság gépesítése) címmel kiállítást rendeztek be, ahol régi, a gazdaságban használt gépeket és eszközöket nézhetsz meg.
Parasztmagtár Bojanówból (18/19. század)A 18. és 19. század fordulójáról származó magtár a Ratibor melletti Bojanówból került ide. Vastag, fehérre meszelt falai, kis ajtaja és széles kontytetője van, amely óvta a falakat az esőtől. A parasztok gabonát és más készleteket tároltak benne, egy hasonló, fehér pszówi magtár pedig a múzeum másik részén áll.
Kúriai magtár Śmiłowicéből (1745-1747)A hosszú kúriai magtárat 1745-1747 között építették Śmiłowicében, amely ma Mikołów egyik városrésze. Falai vastag gerendákból készültek, magas zsindelytetője csonkakontyos. Az uradalmi földekről származó gabonát tárolták benne. 2026-ban a múzeum támogatást nyert a konzerválására, a nieboczowyi templom konzerválásával együtt.
Parasztház Strzemieszyce Wielkiéből (1877)A parasztházat 1877-ben építették Strzemieszyce Wielkiében, amely ma Dąbrowa Górnicza része, később pedig a múzeumba költöztették. Egyetlen épületből álló portát alkot, amelyet elöljárói portának neveznek. A ház előtt virágoskert van, a szobákban pedig foglalkozásokat, a díszített húsvéti tojások (kroszonki) készítésének bemutatóit és találkozókat tartanak.
Kúriai magtár Wojkowice Kościelnéből (1675)Ez a múzeum legrégebbi magtára: 1675-ben építették Wojkowice Kościelnében, a Dąbrowai-medencében. A vastag gerendákból álló masszív épület emeletén korlátos tornác van, ahová külső lépcső vezet. Ma kézműves foglalkozásokat tartanak benne, ősszel pedig a szomszédos földön krumpliszedést rendeznek.
Parasztház Kromołówból (1860)Az 1860-as, fehérre meszelt ház Kromołówban, ma Zawiercie egyik városrészében állt, közvetlenül a városi főtér mellett, ezért a Dąbrowai-medence kisvárosi építészetének példája. Családi háznak építették, de hosszú ideig az egyik szobájában szövőműhely működött. Fehér falaival és sötét ablaktábláival tűnik ki.
Kovácsműhely Łazyból (19. század második fele)A szekérszínes kovácsműhely a 19. század második feléből származik a Dąbrowai-medencében, Błędów mellett fekvő Łazyból, és az ugyanebből a faluból származó parasztházzal, csűrrel és kúttal együtt egy gazdag paraszt portájához tartozik. Ez a múzeum két kovácsműhelyes portájának egyike, amelyek bemutatják, hogyan éltek és dolgoztak a falusi kovácsok. Szalmatető fedi, akárcsak az egész portát.
Csűr Łazyból (19. század második fele)A szalmatetős csűr a 19. század második feléből származik a Dąbrowai-medencében, Błędów mellett fekvő Łazyból, és a gazdag paraszt portájához tartozik a łazyi parasztházzal. A múzeum kicserélte rajta a szalmatetőt. A csűr mellett élnek a múzeum állatai: kecskék, egy tehén és egy ló.
Parasztház Zborowskiéből (egy 1839 körüli épület másolata)Ez az épület egy 1839 körüli parasztház hű másolata a Lubliniec vidéki Zborowskiéből, és a múzeum területén építették fel. A múzeum két évig kutatta Zborowskie történetét, ahol a Sziléziai Agyagpipagyár működött, és díjazott monográfiát adott ki róla. A szobákban foglalkozásokat és kiállításokat tartanak, például díszített húsvéti tojásokból (kroszonki).
Parasztház Brusiekből (1828)Az 1828-as parasztház a Lubliniec vidéki Brusiekből származik, és az ugyanebből a faluból származó csűrrel együtt alkotja az erdei munkások portáját. Egy olyan család lakott benne, amelynek tagjai a Mała Panew folyó mentén 1884-ig fejlődő kohászatban dolgoztak. A háznál foglalkozásokat tartanak, többek között vesszőfonást.
Parasztmagtár Pszówból (18/19. század)A kis magtár a 18. és 19. század fordulójáról származik a Wodzisław Śląski melletti Pszówból. Vastag, fehérre meszelt falai és meredek szalmatetője van, így jól elüt a múzeum faépületeitől. A parasztok ilyen magtárakban tárolták a gabonát és más készleteket, a múzeumban pedig nyílt réten áll, jól látható a sétányról.
Parasztház Panewnikiből (1864)Az 1864-es parasztház Panewnikiből, ma Katowice egyik városrészéből származik, és egy középbirtokos paraszt portájának lakóháza a miedaryi csűrrel. A portára kiskapus fakapu vezet. Húsvétkor a szobában hagyományos ünnepi ebédet mutatnak be, az udvaron pedig aratóünnepi mulatságokat, foglalkozásokat és káposztasavanyítást tartanak.
Csűr Miedaryból (19. század)A 19. századi szalmatetős csűr a Tarnowskie Góry melletti Miedaryból származik, és a panewnikii parasztházzal együtt egy középbirtokos paraszt portájához tartozik. A csűr szérűjén csépelték a gabonát, ma pedig a panewnikii porta aratóünnepi mulatságok, foglalkozások és falusi táncmulatságok helyszíne.
Plébániai magtár Warszowicéből (18. század)A 18. századi plébániai magtár a warszowicei plébániához tartozott, és ez volt az első műemlék, amelyet a múzeumba költöztettek: összeszerelését 1964 novemberében fejezték be. Ma a „Młynarstwo” (Molnárság) című interaktív kiállításnak ad otthont, ahol saját kezűleg őrölhetsz gabonát kézimalomban, és megnézheted, hogyan dolgozik a szelelőrosta. A malomportában áll, az imielini malom mellett.
Kocsiszín Kobiórból (19. század első fele)A 19. század első feléből való kocsiszín Kobiórból származik, és a malomportához tartozik, a grzawai csűr mellett. 1969-ben költöztették a múzeumba, és egy 2000-es villámcsapás okozta tűz után, amely a grzawai csűrt is elérte, újjáépítették.
Nyolcszögletű csűr Kobiórból (1840)Az 1840-ben épült, nyolcszögletű alaprajzú csűr a pszczynai vidéki Kobiórból származik, és egy közepesen tehetős paraszt portájához tartozik, amelynek lakóháza Krasyból való. Magas zsúptetője és széles kapuja van, amelyen át a gabonával megrakott szekerek behajtottak.
Parasztház Krasyból (19. század közepe táján)A 19. század közepe táján épült zsúpfedeles parasztház Krasyból származik, és egy közepesen tehetős paraszt portájának lakóháza; a portához tartozik a kobióri nyolcszögletű csűr és szénaszín, valamint a kamionkai disznóól. Belül asztalosműhelyt rendeztek be, a ház mellett pedig a múzeumban dolgozó asztalosok mutatják be munkájukat.
Szénaszín Kobiórból (18. század vége)Az alacsony, 18. század végi szénaszín a pszczynai vidéki Kobiórból származik, és egy közepesen tehetős paraszt portájához tartozik, amelynek lakóháza Krasyból való. Télire itt tárolták a szénát az állatoknak. Zsúptető fedi, akárcsak a porta többi épületét.
Nyolcszögletű csűr Grzawából (19. század első fele)A 19. század első feléből való, nyolcszögletű alaprajzú csűr Grzawából származik, és a malomportához tartozik, az imielini malom mellett. 1969-ben költöztették a múzeumba, és egy 2000-es villámcsapás okozta tűz után újjáépítették. Belül a „Powozy i pojazdy konne” (Hintók és lovas járművek) című kiállítás látható.
Disznóól Kamionkából (19. század közepe táján)A 19. század közepe táján épült zsúpfedeles disznóól Kamionkából, a ma Mikołówhoz tartozó városrészből származik, és egy közepesen tehetős paraszt portájához tartozik, amelynek lakóháza Krasyból való. Haszonállatok tartására szolgált. Mellette áll a kobióri nyolcszögletű csűr és szénaszín, amelyek a lakóházzal együtt alkotják a portát.
Disznóól Kobiórból (19. század közepe táján)A 19. század közepe táján épült zsúpfedeles disznóól a pszczynai vidéki Kobiórból származik, és egy gazdag paraszt frydeki portájához tartozik. Haszonállatok tartására szolgált. Az udvarnál áll a lakóházzal, a brzeźcei csűrrel, a kryryi színekkel, a szénaszínnel és a łąkai kúttal együtt.
Kút Łąkából (19. század)A 19. századi fa kút a pszczynai vidéki Łąkából származik, és egy gazdag paraszt frydeki portájának udvarán áll. Fa kávája van hajtókarral, és zsindelyes tetőcskéje. Ez egyike a több kútnak; mások többek között az imielini malomnál és a łazyi portában állnak.
Szénaszín Kobiórból (19. század első fele)A 19. század első feléből való szín a pszczynai vidéki Kobiórból származik, és egy gazdag paraszt frydeki portájához tartozik. Magas, meredek zsúpteteje van, és a porta állatainak szénáját tárolták benne. Az udvarnál áll, a łąkai kút és a brzeźcei csűr mellett.
Színek Kryryből: szekereknek és szerszámoknak (19. század közepe táján)A két zsúpfedeles, 19. század közepe táján épült szín a pszczynai vidéki Kryryből származik, és egymás mellett állnak egy gazdag paraszt frydeki portájában. Az egyikben a szekereket, a másikban a mezőgazdasági szerszámokat tartották. Látogatás közben mindkét színbe benézhetsz.
Kocsiszín Ligotából (19. század első fele)A 19. század első feléből való, zsúpfedeles szín szekerek és mezőgazdasági szerszámok tárolására a bielskói járásbeli Ligotából származik, és egy gazdag paraszt goleszówi portájához tartozik. Benne olyan szekerek és kocsik állnak, amelyeket egykor a paraszti gazdaságokban használtak. A zsúptető cseréje után a színt ismét megnyitották a látogatók előtt.
Csűr Ustrońból (19. század közepe táján)A 19. század közepe táján épült facsűr a Cieszyni Sziléziában fekvő Ustrońból származik, és egy közepesen tehetős paraszt portájához tartozik a bażanowicei parasztházzal és a Zamarskiból való kovácsműhellyel. Meredek zsindelyteteje és deszkaborítású oromzata van. A csűrben kévékbe kötött gabonát és szénát tároltak.
Pásztorépületek Brennából: juhaklok és pásztorkunyhó (19. század)A brennai pásztorépületek azt mutatják be, hogyan legeltették a juhokat a Sziléziai-Beszkidekben. Itt áll két juhakol, Bukowy Grońból és Stary Grońból, valamint egy 19. századi pásztorkunyhó Mała Orłowából és egy koszornak nevezett juhkarám. Az aklok mellett gyakran legel a múzeum juhnyája, az oktató sétákon pedig bemehetsz a kunyhóba, és hallhatsz a pásztorok munkájáról.