Patika (Stara Wieś, 19. század, másolat) ★A Stara Wieś községből származó 19. századi patika másolata a Galíciai piactér déli oldalán áll, a községháza mellett. Szürke faház kontyolt zsindelytető alatt, a teljes homlokzat mentén oszlopokon álló fedett tornáccal, az ajtó fölött „Apteka” feliratú cégtáblával.
Plébánia Ropából (körülbelül 1865) ★A Gorlice melletti Ropa plébánosának háza a plébániaportán áll a nozdrzeci csűrrel, a libuszai istállóval, egy nagy kerekes kúttal és a grabownicai, 1627-es magtárral együtt. Az irodában Ferenc József császár portréja lóg, mert a plébános a monarchia hivatalnoka is volt, és itt áll egy 1771-es faragott láda, amely pénzesládaként szolgált. Az ebédlőben 12 személyes kihúzható asztal van.
Iskola Wydrnából (körülbelül 1880) ★A Brzozów melletti Wydrna falusi iskolája a falu lakóinak és a kúria urainak fáradozásából épült, és az első világháborúig működött. A döngölt agyagpadlós osztályteremben többszemélyes padok, tábla, számológolyó és szemléltetőeszközös szekrény áll, a falon kereszt, I. Ferenc József császár portréja és Európa térképe lóg. Az osztályterem mögött a tanítói lakás van, az előtérben pedig egy vizes üst áll a gyerekeknek.
Szélmalom Domaradzból (1926) ★A Brzozów melletti Domaradz községből származó bakos szélmalom egy földbe ásott oszlopon függ, így az egészet a szél felé lehetett fordítani. Szárnyak helyett 24 lapátból álló szélkereke van, amely fa áttételeken keresztül kézimalmot hajtott. A saját gazdaság szükségleteire őröltek benne gabonát. A 20. század elején csak Domaradzban 67 szélmalom állt, a szomszédos Orzechówkában pedig körülbelül 200.
Parasztház Dąbrówkából (1681) ★A ma Sanokhoz tartozó Dąbrówkából származó ház 1961-ben került a múzeumba. A mennyezet alatti mestergerendába cirill betűkkel áldást véstek a házra, valamint az 1681-es évszámot. Régen füstösház volt, erről tanúskodik a megfeketedett mennyezet. A szobát szenteste szerint rendezték be: a sarokban dziadnak nevezett gabonakéve áll, az asztalon ostya és fokhagyma, a döngölt padlót szalma borítja.
Porta Nowosiółkiből (körülbelül 1910), ikonkiállítás ★A Lesko melletti Nowosiółki egyik portájának másolata: a lakórész téglából épült, a gazdasági rész fából és kőből, bádogtető alatt, amelyet rudakból álló gerincléc szorít le. A kapura egy kutya sziluettjét festették. A belső teret a múzeum gyűjteményéből a 15. és 20. század közötti ikonok állandó kiállításává alakították át, amely az egyik legjobb és legnagyobb ilyen gyűjtemény Lengyelországban.
Tűzoltószertár Lipinkiből (1934) ★A Gorlice melletti Lipinki fa tűzoltószertárának tömlőszárító tornya van. A középső részben három lovas kocsi áll tarnówi, sanoki és smíchovi gyárakban készült szivattyúkkal, mellettük kézi szivattyúk, tömlődobok, riasztó sziréna és petróleumfáklya. Vannak itt tűzoltósisakok, baltás övek és egyenruhák is, a régi raktárban pedig motoros szivattyúk és tűzoltó készülékek.
Takácsporta Korczynából (1790) ★Korczyna a 16. századtól a 20. századig híres volt vásznáról, amelyet Közép-Európa sok országában árultak. Ebben a házban külön műhely van egész évben használt szövőszékekkel, a munkahelyet kis ablakok világítják meg. A padláson rejtették el a wyżkát, a cérna és a vászon tárolására szolgáló kamrát. A szobák füstösek, kéményjárat nélküliek, a belső teret a 19. század végének megfelelően rendezték be.
Parasztház Rzepiennik Strzyżewskiből (1866) ★A Tarnów melletti Rzepiennik Strzyżewski fazekasházának gazdasági részén a gerendákra ecsettel fehér pöttyöket festettek. A sütőkonyhában fazekaskorong és edényszárító polc áll, a porta mellett pedig egy újjáépített fazekaskemence. A berendezést a Rzepiennik Biskupi-i R. Zaprzałka fazekas készítette el újra, az oromfalnál pedig virágoskert virul.
Kúria Święcanyból (1861) ★A kúria egy dombon áll, ahonnan Sanokra és a várhegyre nyílik kilátás; 1927-ig az Olszewski családé volt. Az építés évét egy gerendán fedezték fel: „Ten Dom stawiany Roku 1861 Majster Socha” (Ezt a házat 1861-ben építette Socha mester). A 11 helyiségben egy középbirtokos nemesi család tipikus otthonát rendezték be: szalon pianínóval és gramofonnal, dolgozószoba pipákkal, iroda, kápolna, gyerekszoba bölcsővel és konyha.
Az Istenszülő születése templom Ropkiból (1801) ★A Gorlice melletti Ropkiból származó lemkó templom tetői a toronytól a szentélyig lépcsőzetesen sorakoznak, tetejükön hagymakupolákkal. Az egész belsőt falfestés borítja, amelyet 1891-ben az ikonosztázzal együtt a jaśliskai Bogdański festők készítettek: a hajó fölött a Szentháromság látható, a szentély kupolájában pedig a Szentlélek galamb alakjában.
Kapus harangláb Ropkiból (1904) ★A harangláb a Ropkiból származó templom kerítésében áll, zsindellyel fedett, és kereszttel díszített kis kupola koronázza. Átjárójában egy impozáns harang áll, amelyet 2006-ban ástak ki a lemkó Balnica falu területén. Ilyen haranglábak a 19. század végén jelentek meg a lemkó templomok mellett, és az ott kedvelt négyfalú kapukból fejlődtek ki.
Chyża Komańczából (1885) ★A Dołżycki család lemkó chyżája (parasztháza) egyetlen zsúpfedél alatt rejti a szobát, a kamrákat, a pitvart, a szérűt és az istállót. A sötétbarna boronafalon fehérre meszelt sávok futnak, az ajtón és a gerendavégeken pedig mésszel festett fehér geometrikus minták láthatók. A szobában füstös kemence és kis jászol áll a borjúnak, a pitvarban pedig rudakon függő vászonbölcső, amelyet kivittek a mezőre.
Remete Szent Onufriosz-templom Rosolinból (1750) ★A Bieszczady-hegységbeli Rosolinból származó görögkatolikus templom a haranglábbal, a halottasházzal és a templom körüli temetővel együtt olyan együttest alkot, amelyet a múzeum Európa skanzenjei közül az egyik legszebbnek tart. Ikonosztáz helyett három késő barokk oltára van, a hajó falán pedig fennmaradt egy Szent Flóriánt ábrázoló festmény. A skanzen első épületei között volt, amelyeket 1966 júliusában nyitottak meg a látogatók előtt.
Vízimalom Wola Komborskából (1880 körül) ★A malom a Pogórze vidékéről származik, de a bojkó szektorban állították fel, a domboldalról lefolyó patak mellett, hogy működni tudjon. A malom fölötti tározó vize felülcsapó kereket hajt, a fa áttételek pedig a malomköveket forgatják. Mellette áll a lisztesláda finom drótszövetből készült szitával, amelyen a lisztet átszitálták.
Az Istenszülő születése templom Grąziowából (1731) ★A Bieszczady járásbeli Grąziowából származó bojkó görögkatolikus templomnak három sátortetője van, amelyek közül a legmagasabb a hajó fölötti kupolát fedi, valamint kétszintes, sobotynak nevezett tornácai. Bent egy 18. század második feléből való, ötsoros ikonosztáz áll, amelyet a poździaczi templomból hoztak át, a falakat pedig 1735-ből származó falfestés borítja, amelyet Stefan Paszecki festett.
Parasztház Skorodnéból (1861) ★A Bieszczady-hegységbeli Skorodnéból származó bojkó chyża egyetlen zsúpfedél alatt rejti a pitvart, a szobát, a kamrát, a szérűt, az istállót és a juhaklot. A félig füstös kemencés szobában padok, ládaasztal és szövőszék áll, a pitvarban kézimalom és dara törésére szolgáló külü, a kamrában pedig hordók és gabonatároló rekeszek. A boronafalat égetett agyagból készült sötétbarna festékkel festették le.
Kovácsműhely Wyżnéből (19. század második fele) ★A két oszlopon nyugvó tágas tornác alatt patkolták a lovakat és javították a nagy szerszámokat; itt áll a brus, vagyis a homokkőből készült köszörűkerék. Az ajtó fölött a „Michał Zarzyka Egzaminowany podkuwacz koni” cégtábla lóg (Michał Zarzyka, vizsgázott patkolókovács). Bent faragott medvefejes fújtatóval ellátott tűzhely, tuskón álló üllő, valamint kalapácsok, fogók és fúrók láthatók, többségük Wyżnéből.
Zsinagóga Połaniecből (másolat, 2021) ★A połanieci 18. századi fa zsinagóga hű másolata; az eredeti a második világháborúban leégett. 2021. október 7-én adták át. Az imateremben áll a bima áttört baldachinnal és az áron hakodes, vagyis a tóratekercsek szekrénye, a keleti és déli ablakokban pedig színes ólomüvegek vannak. Az előtér fölött van a női imaterem, amely a külső karzatról közelíthető meg, ahová lépcső vezet.
Gyarmatáru-bolt (Jaśliska, 20. század eleje, másolat) ★Egy 20. század eleji jaśliskai ház másolata nyitja a Galíciai piactér keleti oldalát. Gyarmatáru-bolt működik benne, ahol a messziről hozott árukat, például kávét, teát és fűszereket vásárolták. A ház gerendafalai fehér-barna sávosak, oromzata magas és deszkaborítású.
Sanoki fogadó (19. század, másolat)Egy 19. századi sanoki fogadó másolata a Galíciai piactér déli oldalán; közvetlenül mellette áll a tekepálya, amelyet szintén sanoki minta alapján építettek újjá. A hosszú boronafalú épület falai fehér és barna csíkosak, kontyolt zsindelytetején kémény van. A fogadó a kisvárosban a találkozások és az utazók pihenésének helye volt.
Postahivatal (Brzozów, 19. század vége, másolat)A brzozówi postahivatal 19. század végi másolata a Galíciai piactér déli oldalán. Hosszú, barna gerendaház kontyolt zsindelytető alatt, több ablakkal és ajtóval a tér felé. A régi postán leveleket és csomagokat adtak fel, és bélyeget vásároltak.
Községháza (Jedlicze, 19. század vége, másolat)A jedliczei községháza 19. század végi másolata a Galíciai piactér déli oldalán, a patika és a posta között. A hosszú, kontyolt zsindelytetős faháznak a tér felől széles, oszlopos verandája van. Ilyen hivatalban intézték ügyeiket a kisváros és a környező falvak lakói az osztrák Galícia idején.
Csűr Nozdrzecből (1855)A Brzozów melletti Nozdrzec községből származó csűr oszlopvázas szerkezetű: az oszlopok közé vastag faragott pallókat illesztettek, a zsúptetőt pedig két sor rácsos tartó erősíti. Hosszában fut a két oldalon kapuval nyíló szérű és a gabonatároló rekesz. Körülbelül 1890-ig uradalmi csűr volt, aztán a plébánia majorságába költöztették, ezért áll a ropai plébániaporta területén.
Porta Równéből (1824)A Krosno melletti Równe községből származó ház, amelyet kőolajjal kevert földfestékkel sötétbarnára festettek, a második világháború utáni falut mutatja be. A belső teret a 20. század 60-as éveinek megfelelően rendezték be: gumihengerrel mintázott falak, rongyszőnyegek, 50-es évekbeli bútorok, televízió egy kisasztalon, varrógép és mosógép. Jól látszik, hogyan igazították a régi faházat az új ízléshez.
Csűr Raczkowából (19. század közepe)A Sanok melletti Raczkowa községből származó csűr lombos fából, főleg nyárfából készült gömbfa boronafalú, zsúptetős épület. Belül szérű és két gabonatároló rekesz van, ágakból font padlóval. A szérű hátsó falán lévő kis ablak huzatot adott, amikor a gabonát lapáttal feldobálták, hogy elválasszák a pelyvától. A bliznei portához tartozik.
Szélmalom Urzejowicéből (1902)A Przeworsk melletti Urzejowice községből származó paltrok típusú szélmalom F. Rączka tulajdona volt. Kerekeken áll, amelyek egy kör alakú sínen futnak, így az egész malmot szárnyaival a szél felé lehetett fordítani. A tölgyfa tengelyen ülő négy szárny az emeleten két pár malomkövet hajtott, a lisztet pedig a földszinti ládákba töltötték. A falu sok lakójának gabonáját őrölték benne.
Parasztház Węglówkából (1892)A zamieszańcok lakta vidékről származó füstösház boronafalát korommal kevert kőolajjal feketére festették, fehér csíkokkal. A kémény nélküli szobában a füst a mennyezet alatt gomolygott, ezért lógnak alacsonyan a képek, a sarokban pedig egész évben a teheneknek volt helye. Az eresz alatt ekék, szánok és egy dębnai vájt csónak fekszik, a portát fűzvesszőből font kerítés veszi körül.
Porta Nadolanyból (1866)Nadolany még a második világháború után is híres volt fakanalairól, orsóiról és teknőiről. Az egyetlen szobában egy kanálfaragó 20. század 50-es éveinek műhelyét rendezték be: faragópadok, vonókések, kis vésők és a dłubacz, amelyben a kanalat simára dolgozták. A nyers juharfából készült kanalakat a kenyérsütő kemencén szárították, a kanálfaragók pedig egészen Lvivben, Bártfán, Jasłóban és Rzeszówban árulták őket.
Porta Posada Olchowskából (körülbelül 1880)Ebben a ma Sanokhoz tartozó Posada Olchowskából származó házban 1918-ig egy bognár dolgozott, vagyis olyan mesterember, aki fából szekérkerekeket készített. A szobában áll a munkapadja és egy kézi esztergája nagy hajtókerékkel a kerékagyak esztergálásához, a falon körzők, fűrészek és vonókések lógnak. Nyáron a bognár kint dolgozott, az eresz alatt.
Porta Tyrawa Solnából (körülbelül 1910)A Sanok melletti Tyrawa Solna községből származó fehérre meszelt ház cseréptetős, zsindelyes előtetőkkel, a szérű kapuján mésszel festett kereszt látható. A belső teret és a padlást kiállításokra használják; a múzeum térképe itt többek között a régi játékok „Czas dzieciństwa” (A gyermekkor ideje) című kiállítását említi. Mellette áll a nowosiółki kút és egy fészer archaikus ékpréssel, amellyel lenolajat sajtoltak.
Fuvarosfogadó Rogiból (19. század első fele)A Krosno melletti Rogi fogadójának teljes hosszán széles kocsiáthajtó fut, ahol éjszakára megálltak az áruval megrakott szekerek, mellettük pedig a lovak álltak. Elöl volt az ivószoba egy kis mellékkamrával, a folyosó mögött pedig a kétszobás lakórész. Mellette áll egy fa gémeskút és egy haczówi kovácsműhely 1855-ből.
Csűr Jaszczewből (19. század második fele)A Krosno melletti Jaszczew községből származó csűr gömbfa boronafalú, kontyolt zsúptetős. Szekérszínből, cséplőszérűből és gabonatároló rekeszből áll, a szekérszín fölötti padláson szalmát, szénát és csépeletlen gabonát tároltak. Az ustrobnai portához tartozik, ahol a turaszówkai szélmalom is áll fa lapátokból készült kerekével.
Parasztház Ustrobnából (1897)A Krosno melletti Ustrobna házának boronafalát korommal kevert kőolajjal feketére festették, a gerendák illesztéseinél fehér csíkokkal. A belső teret a 20. század 30-as éveinek megfelelően rendezték be: színes papírkivágások a falakon, festett virágok a mennyezeten és a kemence füstfogóján. Ugyanezen a portán áll a turaszówkai szélmalom 1923-ból, amelynek szárnyak helyett 24 fa lapátból álló kereke van.
Parasztház Rożnowicéből (1858)A Gorlice melletti Rożnowice gazdaházát vörös agyaggal festették, szalmával fedték, a tetőgerincen koźlinával. Van benne kamra, pitvar, sütőkonyha szabadkéményes kemencével és egy kis szoba, amelyet a nagyszoba kályhájának füstgázai fűtöttek; a teljes berendezés megmaradt. Az öt épületből álló gazdaságot 1914 előtt árverésen vásárolta meg az utolsó tulajdonos, W. Bajorek egyik őse.
Uradalmi magtár Ropczycéből (körülbelül 1880)Az emeletes, zsindelytetős ropczycei fa magtár az święcanyi kúriaegyütteshez tartozik, és a kúria mellett áll egy dombon, ahonnan Sanokra és a várhegyre nyílik kilátás. Az uradalmi magtárakban a majorság gabonáját tárolták.
Porta Klimkówkából (1920 körül)Egy módos lemkó gazda zsindellyel fedett háza a Gorlice melletti Klimkówkából. A keleti oromzatot apró fa fűrész és fejsze díszíti. Egy tető alatt van két szoba, istálló, kamra, szérű, gabonatároló rekesz és kocsiszín, az istálló előtti kis folyosó pedig összeköti a lakórészt a gazdasági résszel. A belső tér nincs berendezve.
Parasztház Zdyniából (1910 körül)Egy gazdag lemkó gazda Gorlice melletti, zdyniai portáján két szoba, istálló, kamra, szérű, kis disznóólak és fészer van. A lakórészt deszkából és zsindelyből készült zachata takarja, amely óvta a házat a hegyi hágók felől fújó széltől; saját ablakai vannak, hogy a szobákba bejusson a fény. A belső tér nincs berendezve.
Magtár Koniecznából (1860 körül)Sypaniecnek nevezett magtár a Gorlice melletti Koniecznából: falai felül fából készült dongaboltozatba mennek át, a zsindelyes kontyolt tető pedig elöl előreugrik. Ilyen magtárakat Lemkóföld középső és nyugati falvaiban építettek a szlovákiai építészet hatására. A zdyniai parasztház mellett áll.
Porta Królik Polskiból (19. század vége)A módos Smoleń család portája, akik amerikai munkavállalásból gazdagodtak meg. Elöl négy oszlopon nyugvó tornáca van. A 20. század 30-as éveiből való berendezésben színes tányérok és kis bögrék vannak a falakon, csipkés ágytakarós ágyak, növényi motívumokkal faragott ajtajú szekrény és egy asztal, amelynek peremébe az 1846-os évszámot vésték.
Magtár Komańczából (20. század eleje)A komańczai lemkó porta magtára kőpincén áll, zsindelyes nyeregtető fedi, boronafalát pedig a sarkokon úgynevezett fecskefarkas kötéssel illesztették. Ugyanezen a portán áll egy fatörzsből kivájt árnyékszék a Jasło melletti Samoklęskiből és egy kőkút, amelyet a rézsű felől hasított deszkákból készült kerítés véd.
Harangláb Rosolinból (1751)Egyszerű, három oszlopból álló harangláb zsindelyes kis nyeregtető alatt; az oszlopok közötti gerendán két harang lógott. A rosolini templomegyütteshez tartozik a templommal, egy 18. századi halottasházzal és a templom körüli temetővel együtt, ahol Wolicából származó oszlopos fa sírjelek állnak.
Parasztház Niebockóból (1901)A fehérre meszelt parasztház A. Tymińskáé volt. A legenda szerint egy gazdag gazda fia építette, akit kitagadtak, mert szegény lányt vett feleségül, ezért vékonyabb és rosszabb a faanyag. Először csak a pitvar és egy kis szoba épült, később egy kis istálló. A tulajdonos fűzfavesszőből font kosarakkal keresett mellé, a pitvarban pedig ennek a munkának az egymást követő szakaszait mutatják be.
Lakóház Skorodnéból (1906)A skorodnei bojkó ház pitvarból, szobából és kamrából áll; a gazdasági épületek az áttelepítéskor már nem voltak meg. A szobában egy füstös kemencéből átépített nagy kenyérsütő kemence, két ágy és egy ládaasztal áll, a falakon görögkatolikus olajnyomatok függenek. A kamra előtti dobogón fakereplő fekszik, amellyel a vadakat riasztották el a földekről, a portát pedig jegenyefenyő-ágakból font kerítés veszi körül.
Harangláb Sierakośce faluból (1712)A Przemyśl melletti Sierakośce faluból származó oszlopos fa harangláb a grąziowai templom mellett áll. Deszkával borított falai egymás felé dőlnek, alul zsindelyből készült szoknya védi a talpgerendákat. A bejáratot kis nyeregtető fedi, a zsindelyes kontyolt tetőt pedig fémkereszt koronázza.
Lakóház Jaśliskából (19. század vége, másolat)Egy 19. század végi jaśliskai lakóház másolata a Galíciai piactér keleti oldalának közepén. A fehérre meszelt háznak két ablaka néz a térre, széles fehér kapuja és magas deszkaborítású oromzata van. Azt a fajta fából épült polgárházat mutatja be, amilyenek a kis Kárpát-vidéki városkák piactereit szegélyezték.
Pékség (Niebylec, 19. század, másolat)Egy 19. századi niebyleci, pékséget is magában foglaló ház másolata a Galíciai piactér északi oldalán. Barna boronaház zsindelytetővel és fa tornáccal, amely a fényképészműterem és a birczai ház között áll. Az ilyen pékségekben kenyeret és zsemlét sütöttek a városka lakóinak.
Asztalosműhely (Brzozów, 18. század, másolat)Egy 18. századi brzozówi ház másolata a Galíciai piactér északi oldalán, amelyben asztalosműhelyt rendeztek be. A fehérre meszelt, két, térre néző ablakú háznak zsindelytetője és világos deszkákkal burkolt oromzata van. A tér körüli múzeumi műhelyek azokat a mesterségeket mutatják be, amelyek nélkül egy galíciai városka nem boldogult volna.